KREATIV Café

Napszemüveg: múlt és jelen

Dr Ungváry Lilla szemész szakorvos írása
latest Nike SneakersUpcoming 2020 Nike Dunk Release Dates
A nyári hónapok közeledtével megszaporodnak az utcán a napszemüveg árusok.
Mindenféle színű, formájú üvegeket találunk nemcsak az ő kínálatukban, hanem az optikai üzletekben is. Választáskor mégis sokan tanácstalanok, melyiket is vegyék meg, melyik védi meg a szemüket legjobban.

Már a régebbi idők embere is szerette volna megóvni szemét az erős napsütéstől. Ezért például az eszkimók bálnacsontból készítették a maguk „napszemüvegét”. Ez egy keskeny csontlemez volt, amibe réseket vágtak. Néhány mai kutató szerint ez a forma ad legjobb védelmet az UV sugarak ellen, különösen a szórt sugarak esetében, ami a havas, jeges tájon még intenzívebb.

A modern napszemüveg kialakulása Ray Ban nevéhez fűződik. A történet 1938-ban kezdődött, amikor az amerikai légierő megbízást adott egy speciális, pilóták számára készülő napszemüveg kifejlesztésére. A hagyományos pilóta fazonnak nevezett napszemüveg kábelszárral van ellátva, így nem esik le.

A mai szemüvegeknek többféle jellemzőjét is érdemes alaposan tanulmányoznunk vásárláskor. Ilyenek a szín, az UV szűrés illetve a forma. A színezés feladata, hogy a látható fényt úgy eressze át, hogy az ne vakítson. Vannak olyan tevékenységek, amelyek sötétebb színezést igényelnek (pl. téli sportok, felhők feletti repülés). Ha sokat vagyunk napon szemüveg nélkül, az esti sötéthez történő alkalmazkodás nehezített lehet, ezért ha este is dolgozunk rossz világítás mellett (pl. járművezetők) érdemes már napközben is napszemüveget viselni.

A színezésnek olyannak kell lennie, hogy ne zavarja meg a közlekedési jelzések észlelését, illetve a színlátást. Erre a semleges szürkék a legjobbak. Gyakori még a barna és a zöld színezés is. Az utóbbi színtévesztőknek nem javasolt, mert szűkíti a színérzékelés spektrumát.

Az UV sugárzás az elektomágneses spektrum 290-380 nm-es hullámhossz tartományában jön létre.
A bőr öregedéséhez, bőrrák kialakulásához vezethet, a szemen különböző elváltozásokat okozhat (kúszóhályog, szaruhártya gyulladás). A szem szövetei közül a szaruhártya a legérintettebb, mert gyakorlatilag ez a szövet nyeli el a szemet ért UV sugarakat. A kialakuló akut tünetek rendkívül kellemetlenek: fájdalom, erős könnyezés, fénykerülés.

Ennek oka a szaruhártya felszínének mikrosérülése. Hegesztők, vízparti napozók, szoláriumozók, síelők esetében alakulhat ki ez az elváltozás. Fontos ezért, hogy fokozott UV sugárzás esetében gondoskodjunk a megfelelő védelemről. Tudnunk kell, hogy a színezés nem azonos az UV védelemmel. Nincs tehát összefüggés sem a szín típusában, sem erősségében - az UV szűrés inkább a lencse anyagától illetve bevonatától függ.

A hagyományos üveg lencsék kiszűrik az UVB-t, és az UVA 85 százalékát. A polikarbonát 380 nm-ig elnyeli a sugarakat (UVA, UVB védelmet is biztosít ). A kereskedelemben kapható lencsék UV szűrése rendkívül sokféle lehet. Bizonyos szituációkban (havas táj, nagy magasságok) a részleges UVA védelem nem elég, ilyenkor 100 százalék UV védelmű védőréteg bevonat szükséges, ha nem polikarbonát anyagú lencsénk van. Pontosan csak akkor bizonyosodhatunk meg lencsénk szűrőképességéről, ha azt arra alkalmas eszközzel beméretjük.

Érdemes tudni, hogy vannak olyan gyógyszerek, amelyek érzékenyebbé tesznek bennünket az UV sugárzásra. Ilyenek például a tetraciklinek, a szulfonamidok, fenotiazidok és egyes fogamzásgátló tabletták.

A napszemüveg formája sem mellékes. Nagyobb védelmet biztosítanak a nagy alakú, fejformát követő típusok. Minél nagyobb a veszély, annál fontosabb a szemüveg alakja. Keressünk speciális tervezésű szemüvegeket, ha nem utcai környezetben van szükségünk védelemre. A gyártók ajánlásaikat gyakran fel is tüntetik a feliratokon.

Vigyázzunk a nagyon olcsó lencsékkel, ugyanis ha a lencsék színezése, anyagvastagsága nem egyenletes, torzítani fognak, ami a látásunkat zavarja és nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. Vásárláskor érdemes a lencséket kissé távolabbról átvizsgálni egy vízszintes és egy függőleges vonal mentén, hogy észrevegyük az esetleges torzításokat.

Mik tehát a jó napszemüveg ismérvei:

-Legyen elég sötét ahhoz, hogy kényelmes látást biztosítson, és hogy megmaradjon a szürkületi látás. Ha nem a szabadban próbájuk ki, hanem pl. üzlethelységben, akkor úgy kapunk információt a sötétítés mértékéről, hogy tükörbe nézve látjuk-e a szemünket, vagy sem. A 15-25 százalék fényáteresztésű utcai viseletre alkalmas. Ha síeléshez, magas hegyi környezetbe, felhők feletti repüléshez használjuk, sötétebbet válasszunk.

-Ne legyenek benne egyenetlenségek, melyek torzítást okozhatnak.

-Ne változtassa meg a színlátást, vagy a közlekedési jelek észlelését. Erre a legjobbak a semleges szürke színek.

-Legyenek az elvárható mértékig UV elnyelő. Maximum 5 százalék UVB áteresztés megengedett, a veszélyeztetett helyeken 1 százalék. Az UVA szűrő ne zavarja meg a látható fény észlelését. (ezek egymáshoz közel eső hullámhossz tartományok)

-A keret legyen elég nagy, ugyanakkor az oldalra tekintést ne akadályozza.

Kinek van szüksége UV védelemre?

-fotoszenzibilizáló gyógyszert szedőknek

-hegesztőknek, kutatóknak

-napon dolgozóknak

-időskori szemfenéki meszesedésben szenvedőknek, kúszóhályogosoknak

-síelőknek, napozóknak, hegyi túrázóknak

-szoláriumozóknak

-szabadban játszó gyerekeknek

-bárkinek, különösen de. 10 és du. 3 óra között.


Dr. Ungváry Lilla
szemész szakorvos