gyerekszoba

Régi és mai játékok

A természeti népek és a gyermekek lelkivilága nagyon közel áll egymáshoz. Az ember 7 fő csakrájához tartozik egy-egy életperiódus ill. az emberiség fejlődésével is kapcsolatban van. Best Authentic SneakersAir Jordan

-  Az első hét év a gyökércsakra korszaka, azaz a gyermek biztonságérzetéhez járul hozzá.
- A második hét év, azaz a 7-14 éves korig tartó időszak a társas kapcsolatok csakrájához kapcsolódik, azaz a bizalom, a tisztelet és az alkalmazkodóképesség kialakulásához járul hozzá.
- A 14-21 éves korig tartó időszakban az erőcsakra energiái dominálnak. Ez az egyéniség kialakulásának időszaka, az önbizalom, az önbecsülés energiái tartoznak ide.

A csakrák és a játék összefüggései

„A játék az emberi lélek mélységéből fakad, az ősi ösztönök természetes megnyilvánulása.”

A gyökércsakra energiáit legjobban a Föld elem tölti föl ill. tartja egyensúlyban. Tehát az első hét évben a legjobb, ha a gyermek minél többet játszik a természetben. A legjobban így segíthetjük elő a testi-lelki-szellemi fejlődését, ha engedjük szabadon játszani. Õseink játékainak anyagát a földrajzi környezet határozta meg, ahol éppen éltek. A gyermekek a földből, porból, homokból, sárból, kavicsból vagy növényi termékekből (nádból, vesszőből, napraforgóból, cirokból) formázták környezetük állatait. A lányok homokból bubóskemencét építenek és abban lepényt, kalácsot sütöttek.

A gyermekek játék közben utánozták szüleiket, foglalkozásuk tárgyait, műveleteit, sőt a játékban a magyar nép hiedelmeinek töredéke is fellelhető. A gyermekek naphívogató, gyógyító, rontás ellen védő és a túlvilági lényekkel kapcsolatot tartó szövegeket énekeltek.

A gyermekek társasjátéka volt régen a hajítófával való célzás. Aki eltalálta a célfát, az lett a vezér. A labdát nemezből készítették, a facövekeket keményfából.

A gyermekek kreativitása (2. csakrához tartozik) szabadon kibontakozhatott, a színes fantáziával megáldott gyermekek a növények minden részét felhasználták játékuk készítéséhez. A gyermekek bojtorjánból kis asztalokat, székeket és ágyakat alkottak, mákfejből és napraforgószárból babát, a makkból és vadgesztenyéből különböző játékfigurákat készítettek.

Most gondolkodjunk el azon, hogy a mai gyermekek mivel és hogyan játszanak. Ha végigmegyünk egy bevásárlóközpont hosszú-hosszú játékpolcai között mivel találkozhatunk: videojátékokkal, műanyag játékok tömkelegével. 

                                                                    

Lányoknak eltorzult babákkal, amik nem a természetes nőiséget tanítják, mintázzák gyermekeinket. Nem véletlen, hogy egyre több szingli nővel találkozunk, aki nem tudja megélni természetesen nőiségét, anyaságát. A topmodell alkatú babák gyermekeink önbizalmát nem éppen erősítik, téves képet alakítanak ki bennük.

Mi az amit tehetünk? Vegyünk gyermekeinknek természetes alapanyagú játékokat, fajátékot, rongybabát, fa hangszereket, labdát.

                             

 Ha tudunk rá időt szakítani készítsünk társasjátékot saját kezűleg közösen gyermekeinkkel (az alaplapot pl.: kartonra megfesthetjük). Vigyük gyermekünket minél többet a természetbe, ahol hagyjuk őket szabadon játszani. Mi vagyunk a felelősek gyermekeink testi-lelki-szellemi fejlődéséért.

Némethné Wéber Gabriella